Zsinagógáról

Szegedi Új Zsinagóga

A szegedi Új Zsinagóga Magyarország második és Európa negyedik legnagyobb zsinagógája, amely 1900 és 1902 között épült Baumhorn Lipót tervei alapján. A 22 zsinagógát tervező Baumhorn legjelentősebb és legszebbnek tartott alkotása. Építészetileg eklektikus stílusú épület, szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel.
A zsinagóga felavatására napra pontosan 60 évvel a régi zsinagóga felavatását követően, 1903. május 19-én került sor. A kupola 48,5 méter magas, így a város egyik legmeghatározóbb látványeleme. A belső teret gazdag szimbolika díszíti, amelyek bibliai motívumokat és zsidó szimbólumokat ábrázolnak. Különösen szépek az ablakokon és a kupolán megjelenő üvegfestmények, melyeket Róth Manó (Róth Miksa testvére) készített. A hatalmas üvegablakokon beáramló fény a nap folyamán változó hangulatot kölcsönöz a térnek. A II. világháború idején a helyi zsidóság tragikus sorsa a közösséget szinte teljesen megsemmisítette, de az épület fennmaradt és később 2017-ben külsőleg helyreállították. Ma a szegedi Új Zsinagóga nem csak a megmaradt zsidó közösség hitéleti központja, hanem a város egyik legfontosabb kulturális és turisztikai látványossága is. Az épület kiváló akusztikájának és 1340 ülőhelyének köszönhetően rendszeresen otthont ad komolyzenei koncerteknek is. Az épület egyszerre jelképezi a város sokszínű kulturális múltját, a zsidó közösség egykori erejét és hozzájárulását Szeged szellemi életéhez.